Technikai támogatás (hétköznapokon 8:00-17:00): +36 1 533 31 20

Jogi cikkek a D.A.S. JogSzerviz jóvoltából

A biztosítás és az időbeniség közötti összefüggések

dr. Krizsán Zoltán
2022.06.13 13:42
A biztosítás és az időbeniség közötti összefüggések

Kockázatelemzés, várakozási idő, biztosítási esemény, értékkövetés. A biztosítási iparban gyakran hallott kifejezések, mégsem mindig magától értetődő egy-egy fogalomnak a jelentősége. Cikkünkben azt elemezzük, hogy a biztosítás kezdete és a vagyonvédelmi feltételek időbenisége között milyen összefüggés található. - D.A.S. JogSzerviz cikkét olvashatják

  1. A szerződéskötés előtt

Egy biztosítás megkötését megelőzően a biztosító ún. kockázatelemzést végez el a biztosítani kívánt érdeken – legyen az ingóság, személy, ingatlan, vagy akár komplex vagyonvédelmi biztosítás. Az elemzés során a biztosító kalkulációt végez és megállapítja, hogy a kockázatközösség tagjává válhat-e a biztosítani kívánt érdek (ezek között kivételt pl. a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításnál találunk: ott nincsen mérlegelési lehetőség, hogy lesz-e biztosítás, egyedül a biztosítási díj nagysága változhat).

A kockázatelemzés során a biztosító nem azt vizsgálja, hogy egy biztosítási esemény bekövetkeztekor a szükséges feltételek fennállnak-e. Ez egy ettől független „történet” lesz, és majd csak a biztosítási esemény bekövetkeztét követően fogja összevetni az elvárásokat (feltételeket) a tényleges állapottal a biztosító.

 

  1. A szerződéskötés után – biztosítási esemény

A biztosítási esemény legegyszerűbben megfogalmazva azt jelenti, hogy a biztosító szolgáltatási kötelezettsége beáll, amennyiben az esemény bekövetkezte a szerződéses feltételekben foglaltak szerint történik meg. Gyakran nem teljesen egyértelmű, ezért fontosnak tartjuk megemlíteni, hogy a biztosító a térítési kötelezettségkor nem azt fogja nézni, hogy a szerződéskötéskor az adott előírásnak-feltételnek a biztosított érdek megfelelt-e. A biztosítási esemény bekövetkeztekor fennálló állapot fog számítani.

Úgy is megfogalmazhatjuk, hogy a biztosítás megkötésének alapja nem a vagyonvédelem (elektronikai vagy mechanikai) megfelelő szintjének a kialakítása lesz. A vagyonvédelem teljesítését akkor fogja vizsgálni a biztosító, amikor már bekövetkezett a biztosítási esemény.

Ettől függetlenül lehetnek a biztosító által előírt minimumfeltételek, amelyeknek meg kell felelnie a biztosított érdeknek már a szerződéskötéskor is. Ha ezek nincsenek meg, akkor abban a pillanatban nem tud létrejönni a biztosítási szerződés – ez a kockázatelemzés során ki is fog derülni.

 

  1. Várakozási idő

Fontos kitérni az ún. várakozási idő fogalmára. Amennyiben megkötünk egy biztosítást, a biztosított érdeken főszabályként az aláírást követő pillanattól élő biztosítás lesz. Vannak azonban olyan biztosítási események, amelyekre a biztosító várakozási időt ír elő (ennek törvényi maximuma hat hónap). A biztosító ezáltal kitolja egyes biztosított érdekek kockázatviselési időszakának kezdetét – a megfontolás emögött az, hogy a szerződéskötéskor már előre látható vagy valószínűsíthető biztosítási eseményeket a biztosító érvényesen kizárja.

Javasoljuk ezért, hogy a szerződéskötéskor legyünk tisztában a szerződés legfontosabb feltételeivel, és inkább kérjünk tájékoztatást az aláírás előtt. Vagyonvédelem esetében nem jellemző a várakozási idő kikötése, előfordulhat azonban, hogy egy konkrét biztosítási eseményt várakozási időhöz köt a biztosító.

A jelentősége a fogalomnak abban mérhető, hogy a biztosító mentesülni fog a szolgáltatás teljesítési kötelezettsége alól, amennyiben a várakozási időn belül bekövetkező biztosítási eseményről van szó.

 

  1. Feltételek fennállásának ideje

Mint arra már fentebb utaltunk, a biztosító a biztosítási esemény bekövetkezésének pillanatában fennálló helyzetet és feltételeket vizsgálja. Az egyes biztosítási eseményeknél előírhatja – és elő is írja –, hogy mi az a biztonságtechnikai szint, aminek a meglétét elvárja a biztosítási esemény megtörténtekor. Amennyiben ezen feltétel nem teljesül, a biztosító legalább részben, de akár teljesen mentesülhet a teljesítési kötelezettsége alól a hiányosság miatt.

A biztosítási szerződés valamilyen szinten egyéni ajánlatnak felel meg: elképzelhető, hogy a ma megkötött szerződésünk feltételei holnaptól már nem lesznek elérhetőek és csak más feltételekkel tudnánk ugyanarra a biztosítási érdekre szerződést kötni. A biztosító egyoldalúan nem módosíthat akképpen szerződést, hogy ebből a biztosított érdeknek a feltételrendszere sérülne.

Amennyiben egy épület vagy a biztosított vagyontárgy mint biztosítási érdek értéke növekszik, a biztosító egyoldalúan nem emelheti meg az elvárt védelmi szintet. Feltételként ugyanakkor beleírhatja a szerződésbe a felkészült biztosító még a szerződéskötés előtt, így a szerződéses feltételek elfogadásával alapvetően fenntartja magának ezt a jogot. Sokkal gyakoribb megoldás azonban, hogy a biztosító jogszabály alapján az ún. értékkövetés vagy indexálás lehetőségével él.

 

  1. Értékkövetés

A biztosítási szolgáltatás – elsősorban az infláció nyomán – idővel elértéktelenedik, erre a biztosító is reagálni fog, mégpedig a biztosítási összeg megemelésével (ezáltal a biztosítási díj is emelkedik). A cél az, hogy a biztosítási szerződés értéke fennmaradjon, és a biztosított érdek ne legyen alulbiztosított.

Amennyiben a biztosított vagyontárgy értéke magasabbá válik, a biztosító a szerződéses feltételekben előre, a szerződéskötés során meghatározhatja, hogy ebben az esetben magasabb védelmi kategóriát kell kialakítania a szerződőnek a biztosított érdekre. Ezt leginkább táblázatos formában, -tól-ig értékhatárok megadásával rendezik a biztosítók.

Az alulbiztosítás tipikusan a vagyonbiztosításnál (vagyonvédelmi biztosításnál) merül fel. A biztosító értékkövetését a biztosított nem köteles elfogadni, javasoljuk azonban mérlegelni az értékemelkedést és a biztosítás módosítását, elkerülve az alulbiztosítást, azaz hogy a biztosított érdek értéke meghaladja a biztosítási szerződésben rögzített (maximum kifizethető) biztosítási összeget. Ilyenkor ugyanis a biztosító csak arányosan, de mindenképpen kevesebbet fog téríteni.

 dr. Krizsán Zoltán

 

A cikk szerzője a D.A.S. JogSzerviz jogásza.